"Mihelyt kész, kopni kezd. Szál szál után válik egymástól és visszaszövődik a semmibe..." Szabó Lőrinc

2012. augusztus 22., szerda

Megvan


"Az élet rejtett, legmélyebb törvénye gyanánt állítjuk világképünk középpontjába a tételt, hogy a külső események mindig másodlagosak. Az ember szellemének és jellemének a történésekhez való viszonya határozza meg jó vagy rossz sorsát. Ez az átcsoportosítás rögtön és döntő módon megváltoztatja a belül uralkodó erőállapotokat. Valóságos hegycsuszamlások mennek végbe, és óriási feszültségek szabadulnak fel. S mindez miért? Mert szempontjaink megváltoztatásával szükségképpen meg kell, hogy változzanak bennünk az események kommentárjai is. Gondolataink medre másfajta tartalommal telítődik. ... Ebben az újfajta szemléletben sem tagadhatjuk le a felénk lóduló történések megpróbáltatás-jellegét. Az élet kétségtelenül nem szüntelen örömünnep, hanem csaknem minden ember számára küzdelem, bonyolult teljesítmény: teljes készültséget és koncentrációt igénylő MŰ. De e dinamikus folyamatban nem vonjuk ki magunkat a felelősség alól, s egyszerre képtelenségnek érezzük azt, hogy egy tükörkép fenyegető, obszcén mozdulatait szidalmazzuk, vagy árnyak rángatózásától ijedezzünk, amelyeket általunk láthatatlan, hátunk mögé helyezett fényforrás vetít a falra. ... Gyógyszere minden alacsonyrendű kóros potenciálnak a felismerés, hogy a konfliktusokból nekünk kell kivonnunk magunkat - felfelé. Nekünk kell más, konstruktív gondolatokat helyeznünk saját agyunkba. S akkor is ki kell tartanunk mellettük, ha a szétárasztott rossz töltésű erők még sokáig rezgetik, kavarják körülöttünk a levegőt." Szepes Mária
 

1 megjegyzés: