"Mihelyt kész, kopni kezd. Szál szál után válik egymástól és visszaszövődik a semmibe..." Szabó Lőrinc
2011. július 30., szombat
Tarisznya hírek: Boldizsár Ildikó levele a tarisznyák és gyerekek találkozásáról
"Kedves Gabi!
Szeretnék beszámolni róla, hogy miként zajlott a mesetarisznyák átadása. Mint már a telefonban is mondtam, épp jókor érkezett meg a budapesti küldemény hozzánk, ugyanis valamilyen titokzatos módon épp ezen tarisznyák között találtam meg azt a huszonkettőt, amelyek az erdélyi és budapesti gyerekek által írt mesékkel teljes összhangban voltak. Csodálatos érzés számomra összeköttetést találni a tarisznyát készítő nő, asszony, lány és a tarisznyát kapó gyerek között... A módszerem a következő: mielőtt a gyerekek megérkeznének, megnézem a tarisznyákat és újra elolvasom azokat a tavasszal beküldött meséket, amelyeket a gyerekek írtak nekünk. Aztán amikor megérkeznek a gyerekek, semmi mást nem csinálok, csak figyelem őket néhány órán keresztül, majd az esti ünnepélyes nyitószertartásra már úgy érkezem, hogy tudom, melyik tarisznya melyik gyereknek készülhetett. Az arcokon megjelenő öröm visszaigazolja a választásomat, úgy tűnik, eddig mindig sikerült megtalálnom a kapcsolódási pontokat. A gyerekek mindkét turnusban megkérdezték eddig, hogy megismerkedhetnének-e azokkal, akik a tarisznyákat készítették, mert nagyon kíváncsiak azokra, akik ennyi szeretettel és gondoskodással vették őket körül ismeretlenül is. A tarisznyákat egyébként óriási becsben tartják, csak akkor veszik le a vállukról, amikor a Balatonban lubickolnak. Tőlünk mindennap kapnak valami "kincset", amit a tarisznyájukba tehetnek, és magukkal vihetnek, amikor majd elbúcsúzunk egymástól.
A mostani turnusban érkező gyerekek közül többen jelezték, hogy kis üzenetet találtak a tarisznyában! Ó, ha láttátok volna azt a boldogságot, ahogyan felolvasták ezeket! Köszönjük mindenkinek, aki pár sorral is megörvendeztette őket! Az a sok szeretet, amit a mesetarisznyákon keresztül kaptak, érezhető, kézzelfogható energiává sűrűsödik mindig, amikor együtt vagyunk: ők oldalukon a tarisznyával, mi pedig oldalunkon a mesékkel és a madarakkal.
Ezúton szeretném megköszönni Neked és blogbarátaidnak azt a sok jót, szépet és szeretetet, amit a gyerekeknek küldtetek!
Sok szeretettel és hálával:
Boldizsár Ildikó"
A levél nagyon személyes, de úgy, hogy minden tarisznyakészítőhöz személyesen szól. Ildikó szeretné, ha mindannyiótokhoz eljutna. Fogadjátok szeretettel!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Annyira gyönyörű ez az egész! És hogy Ildikó még személyre szabottan is választja ki a tarisznyákat, libabőrös lettem tőle!
VálaszTörlésSzívből gratulálok nektek !:-))
VálaszTörlésAnnyira szívemhez szól! Szeretném Ildikó levelét idézni egy bejegyzésemben, ha megengeded!
VálaszTörlésKöszönöm!
Persze, Krizantám! Szerintem Ildikó szeretné, ha minél emberhez eljutna...
VálaszTörlés... több emberhez eljutna... bocs.
VálaszTörlés